Mikor szorítják, vágják el a köldökzsinórt?
A köldökzsinór a méhlepény és a magzat között kapcsolatot biztosítja. Szürke színű, hossztengelye mentén csavarodott, hüvelykujj vastagságú, nagyjából 50 centiméter hosszú. 2 verőér (köldökartéria) és egy visszér (köldökvéna) fut benne spirálisan tekeredve. Ennek a spirális tekeredésnek köszönhetően az erek hosszabbak, mint a köldökzsinór. Az ereket a Wharton-kocsonya veszi körül, ami egy rugalmas anyag, és megakadályozza, hogy az erek össze tudjanak nyomódni. A köldökzsinórban futó köldökvéna a tápanyagban és oxigénben dús vért szállítja a babához, míg az artériák a már mindezekben szegény vért juttatják vissza a méhlepényhez. Az erekben folyó vér feszesen tartja a köldökzsinórt, ami a Wharton-kocsonyával együtt biztosítja, hogy a köldökzsinór ne tudjon megtörni, vagy ne jöhessen létre rajta valódi csomó. Bár előfordul, hogy a köldökzsinórón csomó keletkezik, a köztudatban élő információkkal ellentétben ez meglehetősen ritkán okoz gondot, éppen az előbb leírtak miatt. Amikor a méhlepény a kisbaba megszületése után dolgát bevégezve leválik, megszületik és befejezi az oxigéndús vér áramoltatását a baba felé. A baba felé áramló vér csodája kézzel tapintható a köldökzsinór lüktetésében, mely bábai tapasztalatok szerint a baba hasához közeli szakaszon még sokáig érezhető, így a praktikus okokon túl ezért sem...
