phone home menu search camera trash close cross menu1 menu1 menu1
Szoptatás világnapja - az én történetem >>

10+1 gondolat a szülészeti irányelv kapcsán

Akik próbáltak már tájékozódni szülés előtt arról, hogy egy-egy kórházban mi a szokás a szülőszobán, császármetszés során vagy a csecsemőosztályon, jól tudják, hogy nem kérdezhetik meg bármelyik ismerősüket. Fontos, hogy olyantól érdeklődjenek, aki ugyanott hozta világra a gyermekét, de az sem árt, ha ugyanannál a szülésznőnél és/vagy orvosnál tette ezt. A szüléskísérési gyakorlat ugyanis nemcsak intézményenként, de gyakran intézményen belül is eltér, attól függően, hogy a szülésnél ki van jelen. Égető szükség volt már egy egységes, korszerű, minden intézményre kiterjedő szülészeti protokollra, ami rendezi ezt a helyzetet. A dokumentum 2019. december közepén jelent meg, de vajon ez volt az, amire vártunk?

Az elképzelések...

 

A protokoll megszületését várva, részletesen kidolgozott szakmai irányelvet képzeltem el, ami iránymutatás a szaksegítség számára és tájékozódási pont a kismamáknak is. Korszerű, követendő gyakorlatok tárházát, pontosan megfogalmazott elvárásokat, egyértelműen kitűzött célokat, hozzájuk rendelt határidőket, nyomon követést vizionáltam. A még sokfelé fellelhető, de már idejét múlt gyakorlatokkal való felhagyást. Szemlélet váltást, hogy a szülő nő se nem beteg, se nem inkompetens, és akinek joga van a teljes körű tájékoztatás mellett az életét és a kisbabáját érintő kérdésekben dönteni is.

 

...és a valóság

 

A dokumentum megszületéséről elmaradtak a híradások. Napok teltek el, amíg a Másállapotot a szülészetben mozgalom tudomást szerzett róla, így ők osztották meg először a hírt és az ajánlás szövegét a nyilvánossággal. A reményteli várakozás helyét végre izgatott olvasás vehette át, hogy aztán értetlen csalódásnak adja át a helyét.

 

Az irányelv szövegét olvasva ugyanis az ember úgy érzi magát, mint a népmesében, hogy kapott is ajándékot meg nem is.

 

  1. Mert már mondhatjuk, hogy van szülészeti protokollunk, de a tartalma miatt vakarhatjuk a fejünket.
  2. Mert kerültek bele ugyan fontos és hasznos ajánlások, de ezek meg is rekednek az ajánlás szintjén. Se elvárások, se határidők. 
  3. Mert több olyan pont is szerepel benne, ami érthetetlen, amiről tudjuk, hogy meghaladott, amit a kutatási eredmények helyett nyíltan ahhoz igazítottak, hogy a szülés körüli szakembereknek van-e jártassága a témában. Amivel nyilván nem lenne baj, ha az előbb már említett elvárások, célkitűzések, határidők is szerepelnének mellette és ezzel a remény, hogy valami változni fog.
  4. Mert se irányszámok, se célkitűzések, se visszamérések, de még csak részletesen kidolgozott iránymutatások se kerültek bele.

 

Ha tovább olvasol kifejtem bővebben is, hogy miért érzem ezeket az ajánlásokat túl puhának, hogy szerintem miért konzerválja a jelenlegi állapotokat az előrelépés helyett és, hogy miért gondolom, hogy fenntartja az orvos és a szülő nő közötti alá-fölé rendeltségi viszonyt, és azt a függő helyzetet, amiben az ösztönöknek való engedelmeskedés harmadik fél engedélyéhez kötött. 

 

10+1 pont a szülészeti és újszülött ellátásról szóló szakmai irányelvből

 

kiegészítve a bennem felmerülő gondolatokkal és kérdésekkel.

 

 

1. Kísérő

 

"Az anya által választott kísérő, vagy kísérők jelenléte az anya biztonságérzetét fokozza, ezzel a szülés menetét jótékonyan befolyásolja. Éppen ezért a szülészeti ellátást biztosító szolgáltató a lehetőségeinek megfelelően támogassa, hogy legalább egy, az anya által fontosnak tartott személy a vajúdás és szülés során jelen lehessen."

 

Tudja, ki is mondja hogy az anya által választott kísérők jótékonyan hatnak a szülés menetére, de nemcsak nem várja el, hogy a kísérőt, mi több kísérőket beengedjék a szüléshez, hanem úgy fogalmaz, ha van rá lehetőség. A lehetőségek meghatározását pedig egyéni hatáskörben hagyja azzal, hogy nem írja le a minimum feltételeit annak, hogy a kísérő(k) jelen lehessen(ek).

 

2. Szülési terv

 

"A szülőnő által készített szülési tervet, ill. a várandós szülésre vonatkozó elképzeléseit, kívánságait a szülésnél segítő szakszemélyzet fogadja megértéssel."

 

"Fogadja megértéssel." Írtam fentebb, hogy milyen fontos lenne a szülő nőt kompetens felnőttként kezelni. Ezzel szemben itt van ez a mondat, ami teljesen semmibe veszi a várandós szüléssel kapcsolatos elképzeléseit, bagatellizálja a szülési terv fontosságát, az anyai kompetenciát, az önrendelkezési jogot. Atyáskodó, leereszkedő, hierarchikus. "Hallgassuk meg és legyünk elnézőek vele. Nem ért hozzá, nem tudja, mi a jó neki."

 

  1. Szabad testhelyzet választás, tájékoztatás, oktatás

 

"a szülés természetes lefolyásának támogatása érdekében:

 

[...]a szülés második fázisában a spontán induló tolófájások megindulásának kivárása, ebben a szakaszban is a szabad testhelyzet megválasztása, amennyiben az ellátónak megfelelő tudása és gyakorlata van a különböző testhelyzetekben zajló szülés kísérésére, vezetésére;

 

Vagyis a szabad kitolási helyzet csak akkor lehetőség, ha a jelenlévő szaksegítség ért a baba fekvő testhelyzettől eltérő pózban történő fogadásához. Ha nem, nem a képződést, a gyakorlat megszerzését írják elő és az igazodást a vajúdó anya szükségleteihez, hanem, hogy a kismama igazodjon a kísérők aktuális tudásszintjéhez.

 

"A vajúdó nő kapjon folyamatosan tájékoztatást az eseményekről, hogy tudja, mi vár rá."

 

A tájékoztatás fontos, de egyrészt a megfogalmazás itt megint utal a szerepekre, az alá-fölé rendelt viszonyra, az elkerülhetetlen, vajúdó által befolyásolhatatlan jövőre, másrészt se itt, se máshol nem tér ki az egészségügyi törvény által is biztosított döntési jogra, így az anya változatlanul a szülése passzív elszenvedője marad és nem válik aktív cselekvőjévé.

 

"A szülőszoba berendezését és a szülőágyakat úgy kell megválasztani, hogy a szülőnő a szülést kísérő szakemberrel egyeztetve választhassa meg a szülési pozíciót."

 

Meglátásom szerint a szülő nő nem egyezkedik, hanem a teste által diktált pózban világra hozza a kisbabáját, akit a szakszemélyzet ebben, az anya által választott pózban fogad.

 

"Azokban az intézetekben, ahol oktatás zajlik, ezt jelezzük a szülés előtt és a vajúdás alatt is, és törekedjünk elérni, hogy az anya legalább egy oktatás alatt álló személy jelenlétét fogadja el."

 

Az oktatás fontos, de a kismamát nem agitáljuk, mert az ő háborítatlan szülése még fontosabb...

 

4. Vajúdást könnyítő eszközök

 

"Ajánlott arra törekedni, hogy a szülőszobában rendelkezésre álljanak a vajúdást megkönnyítő eszközök és módszerek."

 

Ajánlott törekedni... Megint nincs elvárás, nincs határidő. Ha megtörténik jó, ha nem, az is megfelel.

 

 

5. Hüvelyi vizsgálat, szülésznő

 

"Hüvelyi vizsgálatot a vajúdás alatt csak a szükséges gyakorisággal ajánlott végezni a szülés dinamikájának megfelelően."

 

Vajon, annak, aki eddig ha kellett, ha nem, ellenőrizte a méhszáj állapotát, mennyiben segítség ez most? Ha nem ítélte volna szükségesnek, nem tette volna eddig sem.

 

"Fontos a személyre szabott ellátás, melynek része, hogy lehetőleg ugyanaz a szülésznő gondoskodik az anyáról a szülés teljes ideje alatt."

 

Ismét: ajánlott törekedni. Ami azt is takarja, hogy ez az intézmény dolga, pedig a feltételek megteremtése messze túlmutat az intézményeken.

 

6. Vajúdási testhelyzet

 

"A vajúdási testhelyzetet az anya határozza meg, amelyet a szülést segítő szakemberek javaslatai és a lehetőségek alapján érdemes változtatni."

 

A mondat első fele teljesen rendben van, de a második minimum fura. Ez az irányelv az anyáknak vagy a szakembereknek szól? A lehetőségek alatt pedig gondolom, a már korábban említett tudás és gyakorlat meglétét vagy nem létét értjük. Akkor, hogy is van ez a szabad testhelyzet választás?

 

7. CTG-monitorozás

 

"Alacsony kockázatú várandós vajúdása esetén a magzati állapot nyomon követésére folyamatos CTGellenőrzés nem feltétlenül szükséges, de választható. A tágulási és a kitolási szakban is azzal egyenértékű az intermittáló szívhanghallgatás."

 

Miben is hoz ez az ajánlás akkor változást? Miért nem hívja fel a szakemberek figyelmét a rutinszerű CTG használat elterjedését követően megnövekedett császármetszések arányára?

 

8. Gátmetszés

 

"Gátmetszés végzése rutinszerűen nem ajánlott, javasolt viszont abban az esetben, ha műszeres szülésbefejezésre van szükség, vagy az anya gátja szokatlanul magas és pozícióváltással sem tágul, vagy magzati distressz alakult ki."

 

Vagyis türelem, szabadon választott testhelyzet és anya által irányított kitolás helyett ott maradt a gát (áttételesen az anya) hibáztatásának lehetősége. A gátunk tökéletes. Arról, hogy hogyan próbálhatod elkerülni a gátmetszést itt írtam korábban.

 

 

9. Hüvelyi szülés császármetszés után

 

"Az előzetes császármetszésen átesett várandósok egy része hüvelyi szülésbe bocsátható, amennyiben az ellátók megfelelő objektív és szubjektív feltételekkel rendelkeznek. A várandósokat erről ennek megfelelően ajánlott felvilágosítani."

 

Egy része? Melyik része? Miért nincs pontosan leírva?

Szülésbe bocsátható? Nem. Az anya objektív, teljes körű tájékoztatás után kompetens, felelős felnőttként dönt, hogy hüvelyi úton kívánja-e megszülni a gyermekét.

Objektív, szubjektív feltételek megléte? Ha van, aki látott már VBAC-et, akkor esetleg? Vagy mit akar ez jelenteni? Miért nincs kifejtve? Aki azt mondja a kismamának, hogy, ha egyszer császármetszéssel szült, akkor már csak úgy szülhet, ez alapján az iránymutatás alapján hogyan vizsgálja felül a gyakorlatát?

Mindezek fényében a kismamák felvilágosítása, hogyan hangzik majd?

 

10. Otthonszülés

 

"Amennyiben otthonszülésből történik intézetbe szállítás, ajánlott, hogy a kórházi személyzet biztosítsa a szülést addig kísérő szülésznőknek, hogy továbbra is az anya és apa mellett maradhassanak, ha a pár ezt szeretné (2B), [3, 79]. Amennyiben az intézeten kívüli ellátást biztosító szakembernek az adott intézettel szerződése van, úgy abban a minőségében a szülés további menetében részt vehet; amennyiben nincs szerződése, úgy laikus kísérőként lehet jelen a szülésnél."

 

Tudva, hogy a legtöbb helyen, hogyan bánnak az otthonszülésből érkező családdal, bábákkal ez fontos gondolat, de vajon elég a szemléletváltáshoz? Bízom benne, hogy a gyakorlatban is megvalósulnak ezek a szerződések, ugyanakkor érdekes gondolat, hogy szerződés hiányában laikussá válik a diplomás szülésznő.

 

+1 Az alkalmazás feltételei a hazai gyakorlatban

 

"Jelen irányelvet minden szülészeti ellátást nyújtó intézménynek, praxisnak ajánljuk. Elsődlegesen alacsony rizikójú várandósok és szülések esetén alkalmazható, de magas rizikójú várandósok és szülések ellátása során is érdemes minden olyan ajánlást figyelembe venni, aminek orvosi kontraindikációja nincs. Jelen irányelv széles körű alkalmazásának meghatározó feltétele a szülészeti intézmények mindegyikében a személyi és tárgyi feltételek további javítása mindaddig, míg az egyágyas szülőszoba minden vajúdó számára biztosíthatóvá válik és az egy szülőnő-egy szülésznő elv maradéktalanul érvényesülhet."

 

A kismamák "40%-át magas rizikóba sorolják. Rájuk ez az irányelv nem vonatkozik. Vagy, hogy milyen esetekben, arra nem tér ki. Ahogy arra sem, hogy lesz-e számukra is protokoll.

 

Az irányelvet 3 évente tervezik felülvizsgálni, hacsak valami rendkívüli eredmény nem indokolja a korábbi átgondolást.

 

Te mit gondolsz?

 

...

Ha érdekesnek találtad, köszönöm, ha megosztod másokkal is! Anyai tapasztalatok alapján épülő szülészeti adatbázisomban kórházankénti bontásban tájékozódhatsz arról, melyik intézményben mire számíthatsz a szülőszobán és a csecsemőosztályon. Ha szívesen olvasnál békés, megerősítő szüléstörténeteket, szeretettel várlak facebookon, a zárt csoportomban, valamint rendszeresen frissülő tartalmakat találsz a facebbok oldalamon és instagramon is.