A dúla görög eredetű szó, eredetileg szolgálót, női szolgát jelent. Elterjedt megfogalmazásban laikus, asszonytársi segítője a vajúdó anyának. És ezzel már az elején egy tévhithez is értünk, ugyanis a laikust leginkább úgy fordítjuk magunkban, hogy valaki, aki nem ért hozzá. Ezért nem is túl szerencsés, hogy ez a két szó - a dúla és a laikus - így összetapadt és mára nehezen szétválasztható, ugyanis a dúla nem abban az értelemben laikus, hogy ne lenne fogalma a szülés menetéről, az élettani folyamatokról, a vajúdástámogatás mibenlétéről. A laikus arra akart utalni, hogy nincs egészségügyi végzettsége, ami egyébként sokkal inkább előny, mint hátrány, de erről majd egy picit később. A közhiedelemmel ellentétben a dúlák nagyon is képzettek, és nem csak a vajúdás alatt, hanem akár már a várandósság előtt vagy a szülés után is támogatást tudnak nyújtani az anyának és a családnak.
A modern dúlaság egy véletlennek köszönheti a létrejöttét. Történt ugyanis, hogy az anya-gyermek kötődést szerették volna kutatni az 1970-es években egy nagyforgalmú szülészeti osztályon Guatemalában. A rooming in ellátás hatásait szerették volna összehasonlítani a hagyományos ellátással. A kutatásban (a rooming in csoportban) részt vett egy 19 éves lány - Wendy Free...
