A szeméremtest borotválása

Lassan kikopó rutin a szeméremtest borotválása. Elterjedése és rutinszerű alkalmazása kéz a kézben járt a szülések kórházi eseménnyé válásával és a rutinszerű gátmetszés elterjedésével. Az volt a célja, hogy a gátmetszéshez a gát területe csak bőrrel fedett legyen és a seb környéki szőrszálak okozta fertőzés lehetőségét minimalizálják. Jó látni már itt az elején, hogy ez egy lánc. A kórházba érkezve borotválást javasolnak, abból kiindulva, hogy vélhetően gátmetszésre lesz szükség. Még nem tudunk semmit az anyáról, a vajúdásról, de már arra készülünk, hogy gátmetszés nélkül valószínűleg nem fog megszülni. Csoda, hogy ilyen magas ennek a beavatkozásnak is az aránya? Későbbi kutatások egyébként épp azt bizonyították, hogy borotválás esetén magasabb volt a fertőzések száma (Gaskin, 2015). Ha a borotva okozta hámsérülésre, esetleges vágásokra gondolunk, ez teljesen érthető is. A borotválás gátlásokat okozhat, stresszreakciót válthat ki a felvétel során, a szülést követően pedig kellemetlen, napokig tartó irritációt okozhat. A borotválást Kitzinger (2005, idézi Kisdi, 2019) társadalmi kontrollként és a nőt nőiességétől való szimbolikus megfosztásaként értelmezi.