A császármetszés aránya évtizedek óta emelkedő tendenciát mutat Magyarországon. Az elmúlt években egyszer volt ebben fordulat: a 2019-es 42,02 százalék csúcsértékhez képest 2020-ban csökkent az arány. Akkor sokan állították, hogy innentől ez már így lesz. Ez pedig még tovább fokozta az általában év elején közzétett adatok iránti várakozást, ami viszont évről évre hosszabbra nyúlt. Így volt ez most is, ezért, hogy ne kelljen tovább várnunk, idén is adatigényléssel fordultam a NEAK-hoz, hogy megismerjük a szülészeti ellátásnak ezt az egyetlen hivatalos adatát.
A 2024-ben a császármetszés aránya az eddig mért második legmagasabb volt a maga 41,59 százalékával. Így türelmetlenül görgettem a megkapott adatok aljára, hogy lássam hogyan alakult 2025-ben. A szülések száma 66 714. A császármetszések száma 28 385. 2025-ben a császármetszések aránya 42,55 százalék volt.
Az eddig mért legmagasabb érték.
Először is fontos azt tudni, hogy ebben az arányban csak az állami kórházak császármetszés arányai vannak benne. A magánklinikák nem szolgáltatnak adatot a NEAK felé és más fórumon sem teszik közzé a szülészeti mutatóikat. Az utolsó ismert adat, 2023-ból származik a Válasz Online cikkében szerepel, és a 4 megkérdezett intézményből 2 válaszolt a megkeresésre. Akkor a Duna Medical Center 46, a Maternity 77 százalékos császármetszés arányról számolt be.
KSH adatok alapján 2025-ben 72000 gyermek született. A NEAK szülésszám adatai, és a becsült intézményen kívüli szülések száma alapján körülbelül 5000 szülés történhetett magánklinikákon. Ha a Válasz Online-nak megküldött arányokból, és a Szülészeti Adatbázis korábbi statisztikáiból indulunk ki, a magánklinikák császármetszés arányai vélhetően nem csökkentik, legfeljebb hasonló szinten tartják az országos császármetszés arányt.
Évről évre megfigyelhető jelenség, hogy változó, mikor, melyik kórházban nő vagy éppen csökken a császármetszés aránya. 2024-ben 2023-hoz képest 1 százalékot meghaladó mértékben 26 kórházban nőtt és 15 kórházban csökkent a császármetszés aránya. 14 szülészeten 1 százalékon belül volt a változás mértéke. 2025-ben 2024-hez képest 29-ben nőtt, 11-ben csökkent, 15-ben nem változott jelentősen a császármetszés aránya. Viszont nem feltétlenül azokban a kórházakban nőtt/csökkent/maradt változatlan, ahol a korábbi évben is.
A folyamatok megértéséhez több mutatóra, több információra lenne szükség, így ezek hiányában az lenne a leglogikusabb megoldás, ha a születésszám változásával vetnénk egybe az eredményeket, de ezekben sem mindig találni következetességet. Jogosan azt gondolnánk, hogy a csökkenő születésszám együttjárhat a csökkenő császármetszés aránnyal, míg a szülő nők számának emelkedése inkább növekedést okozhat. Erre is találunk példát - ilyen volt például korábban a kiskunhalasi kórház esete, ahol a szülészet népszerűségének a növekedése együtt járt azzal, hogy 20 százalékkal magasabb lett a császármetszés aránya - ez azonban nem tekinthető általános jelenségnek.
Ráadásul ha a nagy képet nézzük, a születésszám évek óta csökken a császármetszés aránya pedig rövid megtorpanást leszámítva folyamatosan nő, így a magyarázatokat valószínűleg máshol kell keresnünk.
A legnagyobb mértékű csökkenés a tatabányai Szent Borbála Kórházban történt. Itt 7,57 százalékkal csökkent a császármetszés aránya. Ezt követi a pápai (-3,55%) és a szolnoki (-3,36%) szülészet. Esztergomban 2,96 százalékkal, míg a budapesti Semmelweis Egyetemen 2,15 százalékkal történt kevesebb császármetszés. 1% feletti mértékben csökkent még a császármetszés aránya Nyíregyházán, Vácon, a budapesti Szent Imre kórházban, Cegléden, Gyöngyösön és Karcagon.
A legnagyobb mértékű emelkedés a balassagyarmati szülészeten volt, csaknem 11 százalékkal történt több császármetszés 2025-ben 2024-hez képest. Dombóváron és Nagykanizsán 8 százalék feletti, Sopronban, a budapesti Szent István Kórházban, Kisvárdán és Siófokon is több, mint 5 százalékponttal lett magasabb a császármetszés aránya.
A legkisebb arányban császármetszést 2025-ben Tatabányán végeztek. Az itteni 25,34 százalékos arány, nem csak azért szép, mert 2024-ben még 32,91 százalék volt. Ahogy a császármetszés aránya évről évre nő, úgy a legalacsonyabb érték is egyre magasabbra kerül. A tatabányai 25,34% alacsonyabb a 2024-es legalacsonyabb értéknél (26,52% Győr) és a 2023-asnál is (26,17% Szent Imre Kórház). Bár a tatabányai szülészet mögé így a második helyre került a győri kórház, fontos azt is megemlíteni, hogy ha kis mértékben is, de ott is tovább csökkent a császármetszés aránya, 2025-ben 26,07 százalék volt. A dobogó harmadik helyén a Szent Imre Kórház áll 28,01 százalékkal.
2025-ben a legtöbb császármetszés Balassagyarmaton történt. Itt 264 szülésből 153 végződött császármetszéssel, ami a szülések 57,95 százaléka. Ezt követi a budapesti Honvédkórház (57,69%), majd a szintén budapesti Semmelweis Egyetem (54,29%). Az eddigi legmagasabb császármetszés arány 2017-ben és 2018-ban 57% volt. Mindkét esetben a Honvédkórházban. Ezzel a mostani értékkel a balassagyarmati szülészet nem csak 2025-ben került az első helyre. Jelenleg ezé a szülészeté az abszolút rekord.
A 60 százalékhoz egyre közelítő császármetszés arány mellett aggodalomra ad okot, hogy egyre fogy azoknak a szülészeteknek a száma, ahol 30 százalék alatti a császárfrekvencia. Míg 2015-ben 13 ilyen szülészet volt, az elmúlt években már csak 5-6, 2025-ben pedig kritikus pontra csökkent ezeknek az intézményeknek a száma. Mindössze 3 szülészet van, ahol kisebb a császármetszés aránya, mint az ajánlott mérték kétszerese.
A 30 és 40 százalék közötti császármetszés aránnyal rendelkező kórházak száma is tovább csökkent. Míg 2024-ben 22 ilyen szülészet volt, 2025-ben már csak 16. A 40 és 50 százalék között császármetszés aránnyal bíró kórházak száma nem változott jelentősen - 23-ról 25-re nőtt - az elmúlt évhez képest, viszont az 50 százalék feletti császármetszés arányú szülészetek száma megduplázódott. Míg 2024-ben 5 ilyen szülészet volt, 2025-ben már 10. Igaz, nem most fordul elő először ilyen magas szám: 2021-ben is 10 szülészeten volt több, mint 50% a császármetszés aránya.
A császármetszés WHO által ajánlott mértéke "15%. 10% alatti arány esetén az ellátáshoz való hozzáférés miatt nőhet az anyát és babát érintő kockázatok száma, míg 20% felett a túlzott mértékű alkalmazás jelent megnövekedett kockázatot. Értelemszerűen a magasabb progresszivitási szintű intézményekben magasabb, míg az alacsonyabb progresszivitási szintű szülészeteken alacsonyabb a császármetszés aránya. Így az országos átlag szintjén lenne kívánatos egy maximum 20% körüli értéket elérni.
Ehhez képest 2016-ban fordult elő utoljára, hogy magyarországi szülészeten 20% alatt volt a császárfrekvencia (Kazincbarcika, 19,8%) Ha a 20%-os értékből indulunk ki, akkor 2025-ben a szülészetek 63,64%-ban minimum kétszer több császármetszést végeztek, mint az ajánlott érték.
.jpg)
Több lehetséges okot is említenek a miértekre, közte az
Feltételezhető, hogy ezeknek a tényezőknek van alapja, és kisebb vagy nagyobb mértékben hozzájárulhatnak a növekvő tendenciához. Azonban a szülészeti adatbázis anyai tapasztalatait segítségül hívva érdemes néhány további szempontot is megvizsgálni.
A Szülészeti Adatbázis önkéntes, anonim, nem reprezentatív adatgyűjtésében csaknem 30000 szülés beszámolója szerepel már. Sajnos a 2025-ös évből még kevés a beérkezett anyai tapasztalat (1060 fő, 33% császármetszés arány mellett), de szerettem volna megnézni, hogy változott-e az anyák között a császármetszés vezető oka.
Mióta az adatbázist kezelem a programozott császármetszések vezető okai az 1 vagy 2 korábbi császármetszés illetve a farfekvés. Ha a császármetszésre nem elektíven, hanem vajúdást követően kerül sor, akkor pedig a vajúdás nem megfelelő üteme, anyai kifáradás, romló magzati szívhang szoktak az elsők közé kerülni.
Hasonló képet festenek a tavalyi évről érkezett beszámolók is. Amikor vajúdás közben döntöttek a császármetszés mellett, az anyák 41,1 százaléka számára indokolták a tágulás nem megfelelő ütemével a döntést. Második helyen 22,6 százalékkal romló magzati szívhang szerepel. Első ránézésre mindkettő teljesen érhető döntés, és anélkül, hogy vitatnánk őket egészítsük ki az információk körét.
A tágulás nem megfelelő üteme kapcsán mindig érdekes, hogy mit takarhat ez pontosan. Mennyi idő alatt, honnan hová nem sikerült eljutni? A szülészeti adatbázis kérdőívében több kérdést is felteszek, ami a szülés körülményeit vizsgálja, így megnéztem részletesebben annak a 99 anyának a beszámolóját, akik esetében elhangzott, hogy a vajúdásuk nem a megfelelő ütemben haladt.
82 százalékuk az első kisbabáját szülte, ami többek között azért fontos nekünk, mert a programozott császármetszések vezető oka a korábbi császármetszés.
Az anyák 63,6%-a úgy érkezett meg a kórházba, hogy még nem voltak összehúzódásai és 89 százalékuknak 0-2 centiméteres méhszájértéket mértek a kórházi felvétel során.
A kisbabák 40,4%-a a kórházi felvételt követő 12 órán belül született meg. Ha valamivel nagyobb, időintervallumot nézek, a kisbabák több, mint a fele (62,4 százaléka) 18 órán belül jött világra. A legtöbb anya még meg sem kezdődött vajúdással érkezett, mégis néhány órán belül elvárták tőlük a szülés lezajlását.
Sejtehető, de érdemes kimondani: ezeknek az anyáknak csaknem 60 százaléka szülésindításra érkezett a kórházba. A szülésindítás vezető oka a terminus túllépése volt.
Miközben ezeknek az anyáknak egy része valószínűleg azzal a bűntudattal küzd, hogy a testük nem működött megfelelően, valójában egy nehezen teljesíthető elvárással kellett szembenézniük.
Egyáltalán nem rajtuk múlott az, hogy a szülésük császármetszéssel fejeződött be.
Vizsgáljuk most meg egy kicsit a romló magzati szívhang kérdését. Az 50 anya közül aki a romló magzati szívhangot megjelölte a császármetszés okaként 41 anya (82%) kapott szintetikus oxytocint, aminek a betegtájékoztatójában ott szerepel a kockázatok között, hogy magzati szívhangeltérést okozhat.
Ha most úgy gondolod, hogy ez túl kicsi minta a következtetésekhez: egyrészt azt mondom, igazad van. Másrészt ezeket az elemzéseket nem most készítem el először és a tendenciát, összefüggéseket tekintve mindig ugyanez az eredmény. De a bemondásokban én sem hiszek, álljanak itt még számok.
Megnéztem a 2023-2025-ben szült anyák tapasztalatait. 5001 anya között 37,4 százalék volt a császármetszés. 885 anya volt közöttük, akiknek a vajúdást követően döntöttek a császármetszés mellett.
Az anyák 92,3 százaléka az első szüléséről számolt be.
Az indított szülések aránya közöttük 44,9%. A szülésindítás vezető oka a terminus túllépése (az anyák 50,5 százalékánál szerepelt az indítás okai között).
Az anyák 75,4%-a 0-2 centiméteres méhszájértékkel került felvételre a kórházba. A császármetszésre az anyák 65,1 százalékánál maximum a felvételt követő 18 órán belül sor került. A császármetszések vezető oka a tágulás nem megfelelő üteme (42,7%), romló magzati szívhang (22,1%), anyai kifáradás (18,1%). Ahol a romló magzati szívhang felmerült az anyák 76%-a kapott szintetikus oxytocint. A császármetszések több, mint a felére 0-5 centiméteres méhszájértéknél került sor.
A császármetszés arányának emelkedésében sok minden szerepet játszik. Köztük olyan tényezők is, amik ritkán kerülnek említésre. Az adatok alapján a császármetszések jelentős része nem kizárólag orvosi szükségszerűség következménye, hanem a rendszer működéséből is fakadhat.
Ugyan a problémák rendszerszintűek, ha szeretnénk változást elérni benne, abban az egyéni döntéseknek is szerepe van.
Ha várandósként ezt olvasod, és szeretnéd tudni, hogy mi segíthet csökkenteni a császármetszés esélyét, tarts velem április 16-án 10 órától zoomon. Olyan konkrét eszközöket fogok átadni, amik bizonyítottan segítenek ebben. Az előadás ingyenes, de regisztrációhoz kötött. ITT találod a részleteket.
Ha már megszületett a kisbabád, kérlek töltsd ki te is a Szülészeti Adatbázis kérdőívét. Nagyon fontosak a te tapasztalataid is. A kérdőívet ITT éred el.
A NEAK-tól kapott császármetszés arányokat ITT találod.
