A lepényi szak a baba megszületésével veszi kezdetét, a méhlepény megszületéséig tart. Optimális esetben, amennyiben anya és baba is jól vannak, a fókuszában nem is annyira maga a méhlepény, hanem a kisbaba érkezésének öröme, az aranyórában egymással bőrkontaktusban ismerkedő baba-mama páros van.
A fejezetet szakmailag lektorálta: Karasz Noémi, IBCLC, szülésznő, a Császárvonal állandó szakmai segítője. Noémit a https://karasznoemi.hu/ oldalon kereshetitek szüléssel, szoptatással, gyermekágyas időszakkal kapcsolatos kérdésekben.
A méhlepény, más néven placenta a hólyagcsírából kialakuló, anyai és magzati sejteket is tartalmazó ideiglenes szerv, ami vérereken keresztül kapcsolódik az anyaméh falához, és ezzel az anyai vérkeringéshez. Kialakulásának befejezése a várandósság 14-16 hetére tehető, mérete azonban a várandósság végéig együtt nő a babával. A méhlepény korongja a terhesség végén 15-25 cm átmérőjű, 2-3 cm vastag, a súlya átlagosan a baba súlyának ötöde. A méhlepény hormonokat termel, melyeknek szerepe van a várandósság fenntartásában, a szülés során, illetve a szoptatásban is, hiszen a méhlepény megszületését követően szabadul fel a prolatkin a hormonális gátlás alól, és így indulhat be a tejtermelés. A köldökzsinóron keresztül oxigént, tápanyagokat, antitesteket juttat a magzathoz, illetve amit a magzat mindezekből felhasznált, rajta keresztül jutnak vissza az anya szervezetébe. A köldökzsinórral együtt alakja fára emlékeztet, ahol a köldökzsinór a fa törzse, a méhlepény erei a lombkorona ágai, míg maga a lepény a fa koron...
