Az elmúlt évtizedekben a császármetszés aránya folyamatos emelkedést mutatott. Míg a 2000-es évek elején 20 százalék volt az aránya, 2010-re már meghaladta a 30 százalékot, 2017-re pedig átlépte a 40 százalékos küszöböt. A 2020-as évek eljén ez az érték megtorpanni látszik, de vajon hogyan alakult 2022-ben, 2021-hez képest? Amikor 2020-ban először nem nőtt, hanem a 2019-es mértékhez képest csökkent a hasi szülések aránya, sokan mondták, hogy végre eljött a fordulat, amire vártunk. Mit mutatnak a 2022-es számok? Van okunk optimistának lenni?
Hazánkban nincsenek nyilvánosan elérhető adatok, amikből a szülészeti ellátás milyenségéről tájékozódhatnának akár a kismamák, akár a szülés körüli, vagy más területen dolgozó szakemberek. Nem tudjuk, mennyi szülést indítanak, és milyen okokkal, nem ismerjük a különböző beavatkozások előfordulási arányát, és nincs információnk arról, hogy az anyák milyen tapasztalatokkal távoznak a szülészetekről, miközben a szülésélmény életre szóló hatásait, társadalmi szintű jelentőségét számos kutatásból ismerjük már. A legtöbb dologról csak sejtéseink vannak. Ebben a bizonytalanságban egyetlen biztosnak látszó pont volt az elmúlt években: hogy a NEAK minden év elején közzétette az előző évi császármetszés arányokat országosan összesítve, illetve intézményenkénti bontásban is. Idén eddig sajnos ez is elmaradt, így megunva a várakozást, közérdekű adatigényléssel fordultam hozzájuk, hogy megtudjuk, hogyan is alakult a császármetszés aránya Magyarországon a 2022-es évben.
A NEAK által megküldött adatok összesítését követően az derült ki, hogy a császármetszés országos aránya 2022-ben 40,74 százalék volt. Ez minimális emelkedés a 2021-es évhez képest, amikor a hasi szülések aránya 40,63 százalék volt. Előtte, 2020-ban 40,98 százalék, míg 2019-ben volt az eddigi legmagasabb: 42,02 százalék. Ez alapján, első ránézésre az elmúlt három évben stagnálni látszik a hazai császárfrekvencia, ami mindenképp jó hír a korábbi folyamatos emelkedéshez képest. De, ha elkezdünk a számok mélyére ásni, a helyzet korántsem tűnik ennyire egyszerűnek.
2021-hez képest 19 kórházban nőtt a császármetszés aránya. Az emelkedés átlagos mértéke 4,5 százalék volt.
A legnagyobb emelkedést, az év közben bezárásra került mohácsi szülészeten láthatjuk, ahol 28,34 százalékról (501 szülés) 48,91 százalékra nőtt (137 szülés) a hasi szülések aránya. Bár lényeges, hogy utóbbi esetben csak tört évről beszélhetünk, elgondolkodtató ez a tendencia.
10 százalék feletti volt az emelkedés Sátoraljaújhelyen is (39,46 százalékról 49,89 százalékra), miközben az intézményben születő babák száma csaknem 10 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Megemlítendő, hogy a sátoraljaújhelyi szülészeten 2020-ban is valamivel 49 százalék felett volt a császármetszés aránya, és ezt sikerült 2021-ben 39 százalékra csökkenteniük, miközben a születések száma alig változott 2020-hoz képest (13 babával született több 2021-ben.)
A hatvani és a szentesi kórházban 6 százalékkal, Karcagon 5 százalékkal emelkedett a hasi szülések aránya. Karcagon ezzel a 30 százalékos határ fölé, Szentesen a 40 százalék alsó küszöbére, Hatvanban pedig 50 százalék fölé emelkedett a császármetszések aránya.
A budapesti Semmelweis Egyetem szülészetén az emelkedés mértéke mindezekhez képest relatív alacsonynak mondható (1,1%), azonban kiemelendő, hogy a 2021-es évhez képest 29 százalékkal (6442-ről 4573-ra) csökkent az ott történő szülések száma.
A budapesti Szent Imre Kórházban, ha nem is ilyen mértékű, de jelenős születésszámbeli csökkenést láthatunk (2021: 2866, 2022:2366), miközben 3,1 százalékkal nőtt a császármetszések aránya.
A Debreceni Egyetem Klinikai Központban, a Kenézy kórházzal történő 2021-es összevonás után, a születésszám emelkedés (2020: 3163, 2021: 5190) ellenére is jelentősen sikerült csökkenteni a császármetszések arányát (2020: 36,9%, 2021: 29,2%). Bár a 2021-es évhez képest csaknem 10 százalékkal (489 szülés) csökkent a Klinikán történt szülések száma, a hasi szülések aránya tavaly már emelkedést mutatott: 2022-ben 31,36 százalék volt.
Kiskunhalason 2015-2019-ben a születések átlagos száma 574 volt, a császármetszések átlagos aránya pedig 30,8 százalék. 2020-ban a születésszám 690-re, és ezzel együtt a császármetszés aránya 38,6 százalékra emelkedett. 2021-re a Kiskunhalason születő babák száma csaknem megduplázódott (1139), ami mellé a császármetszési arány jelentős mértékű emelkedése párosult: 50,1 százalékra emelkedett. 2022-ben mindkét szám tovább nőtt: 1258 baba született itt, 52,15 százalékuk császármetszéssel. A születésszám hirtelen és nagymértékű emelkedése mögött vélhetően azok a pozitív szüléstörténetek állnak, melyek arra késztetik a várandósokat, hogy a környező városok szülészete helyett a kiskunhalasi kórházat válasszák.
A 2021-es évhez viszonyítva 22 szülészeten csökkent a császármetszés aránya. A csökkenés átlagos mértéke 3,29 százalék volt.
A legjelentősebb mértékű csökkenést Mezőtúron (11,01%) és Esztergomban (10,52%) találjuk. Mezőtúron, a 2015-2017-ben átlagos 386 fős születésszám 2018-ban csökkenni kezdett, miközben a császármetszés aránya még 2018-ban is emelkedő tendenciát mutatott. Az ekkor elért 45,5 százalékos mérték az ezt követő 3 évben 40 százalék körüli aránynál stagnált, majd 2022-ben 30%-ra csökkent. 2022-ben 180 kisbaba született itt. Esztergomban 4 százalékkal született kevesebb baba 2022-ben, mint 2021-ben.
Azokon a szülészeteken, ahol csökkent a császármetszés aránya, az esetek többségében a születésszám különböző mértékű csökkenését láthatjuk. Nagyobb mértékű császármetszés arány csökkenést tudhat magáénak a bajai (7,81%), a keszthelyi (6,37%), a budapesti Péterfy Utcai (4,63%) és a szigetvári kórház (4,35%). Figyelemre méltó, hogy Kazincbarcikán úgy csökkent a császármetszés aránya 3,73 százalékkal, hogy az ott születő kisbabák száma csaknem negyedével nőtt 2021-hez képest.
19 szülészeten nem változott jelentősen a császármetszés aránya (az emelkedés vagy a csökkenés nem haladta meg az 1 százalékos mértéket). A 19 intézményből 12-ben (Győr, Dunaújváros,Veszprém,Berettyóújfalu, Kistarcsa, Székesfehérvár, Szombathely, Salgótarján, Miskolc, Pécs, Bp-Szent János Kórház, Kecskemét), átlagosan 8 százalékkal csökkent a születések száma, 1 intézményben nem változott (Budapest, Uzsoki Utcai Kórház), 6 intézményből 5-ben átlagosan 4 százalékkal nőtt (Kaposvár, Ajka, Pápa, Cegléd,Vác) az ott születő babák száma. A kazincbarcikai eredményekhez hasonlóan figyelemre méltó, hogy Mosonmagyaróváron 444-ről 631-re emelkedett az ott születő babák száma, miközben a császármetszés arányán, ha kismértékben (0,54%) is, de csökkenteni tudtak.
Ha a császármetszési arány alapján sorrendet állítunk fel az intézmények között, akkor első helyen az egri Markhot Ferenc kórházat találjuk. Itt a császármetszés aránya 2022-ben 24,42 százalék volt. Az első helyezés elérésének egyik momentuma, hogy Egerben 2021-hez képest 2,42 százalékkal kevesebb császármetszés történt. A másik, hogy a tavalyi első helyezett, budapesti Szent Imre Kórház császármetszés aránya 3,1 százalékkal több volt 2022-ben, mint 2021-ben (21,67 százalékról 24,77 százalékra nőtt). 2021-ben Eger a harmadik helyen állt. Második helyen Kisvárda szerepelt 22,01 százalékos császármetszési aránnyal, ami 2022-ben már 25,21% volt, vagyis itt is nőtt a hasi szülések száma. 2021-ben az első 3 helyet, még mindig 30 százalék alatti császármetszés arányokkal, Mohács, Debrecen (Klinika), és Karcag követte. 2022-ben a további sorrend: Szigetvár, Kazincbarcika, Győr, Dombóvár. Vagyis az első helyeken túl is több változás történt.
A budapesti Honvédkórház az, ahol 2022-ben a legmagasabb volt a császármetszés aránya: 56,64 százalék. Előtte (sorban visszafelé haladva, és csak az 50 százalék feletti császármetszési aránnyal rendelkező szülészeteket sorolva): Nagykanizsa, Balassagyarmat, Szolnok, Bp.-Semmelweis Egyetem, Kiskunhalas, Kecskemét, Hatvan városok szülészetei állnak. 2021-ben a sorrend (ugyancsak visszafelé, és 50 százalék feletti intézményeket sorolva): Bp.-Honvédkórház, Nagykanizsa, Bp.-Semmelweis Egyetem, Balassagyarmat, Szolnok, Kecskemét, Esztergom, Bp.-Péterfy Kórház, Siófok, Kiskunhalas.
Vegyük észre, hogy mind a legalacsonyabb, mind a legmagasabb császárfrekvencia magasabbra tolódott az előző évihez képest. Mindemellett a Honvédkórház 2022-ben elért 56,64 százaléka nem a legmagasabb érték az elmúlt évekből. Ugyanitt 2017-ben 56,97 százalék, majd 2018-ban 56,98 százalék volt a császármetszés aránya. 2015-ig visszamenőleg 1 év kivételével minden évben a budapesti Honvédkórházban volt a legmagasabb a császármetszés aránya, csak 2019-ben előzte meg a balassagyarmati kórház szülészete, ahol ekkor 394 kisbaba közül 226 született hasi úton (57,36%)
Miközben 20% alatti császármetszés arányt utoljára 2016-ban találunk, akkor is mindössze 1 intézményben, lassan a 20 és 30 százalék közötti császármetszés frekvenciával rendelkező intézmények száma 13-ról (2015) 6-7-re csökkent, és ezzel párhuzamosan a 50 százalékos császármetszési arányt is meghaladó szülészetek száma 2021-re, háromról tízre nőtt. 2022-ben 8 intézményben volt magasabb a császármetszés aránya 50 százaléknál.
Az országos császármetszés arányt hasonlóan, a születésszámokkal együtt vizsgálva szembetűnik, hogy míg 2021-ben 87210 kisbaba született állami kórházban, addig 2022-ben 80677, ami jelentős csökkenés, és különösen elgondolkodtató annak fényében, hogy az előző évi 40,63 százalékról 40,74 százalékra emelkedett a császármetszések összesített aránya. Az állami kórházakban történt születések számának csökkenését csak részben magyarázza, hogy a KSH adatai alapján 4639 kisbabával született kevesebb 2022-ben, mint 2021-ben (2021: 93039, 2022: 88400). Ahogy arra a Válasz Online nemrégiben megjelent cikke is felhívja a figyelmet, az elmúlt években folyamatosan erősödött a magánszülészetek szerepvállalása, és 2022-re az egyik klinika, az 5 legtöbb szülést kísérő szülészet közé is bekerült.
A magánszülészetek nem közölnek adatot a NEAK felé, így az ottani működésről még ennyi biztos pontunk sincs, mint az állami szülészetek esetében. Nem tudjuk, sem azt, hogy ezeken a szülészeteken milyen arányban születnek császármetszéssel a kisbabák, sem azt hogy az országos arány több, vagy kevesebb, ennél a 40,74 százaléknál, de igazán még azt sem, hogy hány kisbaba látja meg a napvilágot ezekben a magánintézményekben. Ritkának mondható kivételektől eltekintve, újságírói kérdések nyomán bukkanhatunk elszórtan adatokra. A Válasz Olnline előbb említett cikkének köszönhetően ismerjük például a TritonLife, a Duna Medical Center és a Dr. Rose klinikák 2022-es születésszámait, azonban a Medicover és a Maternity esetében csak becsülni tudjuk azt.
Az Ablak a világra szülészeti adatbázis projekt kérdőívét eddig 3589 állami kórházban, és 476 magánklinikán szült anya töltötte ki azok közül, akik 2022-ben szültek. A NEAK adatai alapján 2022-ben 80677 baba született állami fenntartású intézményben, vagyis a Szülészeti Adatbázisba beérkezett anyák tapasztalatai a 2022-ben, állami kórházban szült anyák 4,45 százalékát jelentik. A kitöltők között a császármetszés aránya 37,9 százalék volt, ami 2,8 százalékkal kevesebb, mint a hivatalos adatok. A magán klinikákról eddig 476 anyai tapasztalat érkezett. A rendelkezésre álló, és részben becsült adatok alapján, az Ablak a világra szülészeti adatbázisba magánszülészetekről beérkezett anyai tapasztalatok száma, az ottani, 2022-ben történt szülések megközelítőleg 10 százalékát jelentik. Ebben a nem reprezentatív, anonim módon, önkéntesen kitölthető, kérdőíves adatgyűjtésben az anyák között a császármetszés aránya 42,1 százalék volt, ami szülészetenkénti bontásban a következőképpen alakult:
Dr. Rose: 3 kitöltés (kb. 3 százaléka az ott szült anyáknak). Mindhárom anya császármetszésről számolt be.
Duna Medical Center: 163 kitöltés (kb. 20 százaléka az ott szült anyáknak), 41,7 százalék a császármetszés aránya.
Maternity: 104 kitöltés (kb. 7 százaléka az ott szült anyáknak), 58,6 százalék a császármetszés aránya.
Medicover: 57 kitöltés (kb. 14 százaléka az ott szül anyáknak), 45,6 százalék a császármetszés aránya.
TritonLife: 149 kitöltés (kb. 9 százaléka az ott szült anyáknak), 28,1 százalék a császármetszés aránya.
Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint a császármetszés átlagának 15 százalékos érték körül kellene mozognia. Ebben benne vannak a magas és az alacsonyabb progresszivitási szintű intézmények is, vagyis míg előbbiben az ellátás jellegéből fakadóan gyakrabban, addig utóbbiban ritkábban kellene, hogy sor kerüljön császármetszésre, és a kettő átlaga ideálisan 15 százalék körüli értéken kellene, hogy alakuljon. Mindez azt is jelenti, hogy egységes szülészeti protokollok esetén a hasonló típusú szülészeteken hasonló arányú császármetszés aránnyal kellene találkoznunk.
A császármetszés egy nagyon fontos, életmentő beavatkozás, azonban a szülészeti mutatók javítása a császármetszések számának emelkedésével csak egy pontig lehetséges. Ahogy a császármetszés okai és így az elvégzett műtétek száma bővül, egyre kevesebb a tényleges életmentési helyzet, miközben a műtéti szövődmények és kockázatok egyre nagyobb arányban érintik az anyákat és az újszülötteket is, ami a családok életén túl az egész társadalmat érintő kérdés. (Itt írtam erről részletesebben.) Ebből kifolyólag kiemelkedő jelentőségű lenne a császármetszések magas arányának vizsgálata, az okok feltárása, valamint akciótervek kidolgozása a hasi szülések számának csökkentése érdekében. Hogy vannak-e, vagy milyen tervek vannak erre vonatkozóan, nem sokat tudunk róla, pedig ahogy láthatjuk, ha az anyáknak lehetősége van rá, akár hosszabb utazást, többlet költségeket is vállalnak azért, hogy a gyermeküknek olyan szülészeten adhassanak életet, ahol szakmailag és emberileg is megfelelő ellátásban részesülhetnek.
Hivatalos adatok hiányában ismét az Ablak a világra szülészeti adatbázis anyai tapasztalatait hívom segítségül. Az állami kórházban szült anyák tapasztalatait a NEAK által rendelkezésre bocsátott császármetszési arányok alapján, 10 százalékos sávonként csoportosítottam, illetve egy külön csoportot képeztem a magánszülészeteken szült anyák tapasztalataiból. A táblázatban látható, hogy melyik csoportba hány anyai tapasztalat került, a kitöltők között mennyi volt a császármetszés átlagos aránya, mi volt a vajúdás közben kimondott császármetszés vezető oka, az összes császármetszés hány százaléka volt programozott császármetszés és ennek mi volt a fő oka, milyen arányban történt szülésindítás, a kontrakciók szintetikus oxytocinnal történő fokozása és burokrepesztés, milyen arányban kaptak az anyák epidurális érzéstelenítést, támogatták-e a vajúdás alatti evésüket, ivásukat, szabad mozgásukat, illetve, hogy a Szülészeti Adatbázis kérdőívében felsorolt beavatkozások közül átlagosan hányat hajtottak végre 1-1 szülés során.
| A csm aránya | Fő | Csm. átlaga |
Csm. fő oka |
Prog. csm. aránya | Prog. csm fő oka |
Szülés- indítás |
Oxytocinos fájáserősítés | Burok-repesztés | EDA | Támogatták az evést | Támogatták az ivást | Támogatták a szabad mozgást |
Beavatkozások átlagos száma |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 20-29,9 | 536 | 25,0% | A tágulás nem megfelelő üteme | 26,1% | 1 korábbi csm. | 27,4% | 50,5% | 45,4% | 5,3% | 75,6% | 94,4% | 66,9% | 7,7 |
| 30-30,9 | 1027 | 35,1% | A táguás nem megfelelő üteme. | 33,1% | 1 korábbi csm. | 31,1% | 41,1% | 52,7% | 17,4% | 53,6% | 87,7% | 66,9% | 8,2 |
| 40-40,9 | 1186 | 38,8%* | A táguás nem megfelelő üteme. | 30,8% | 1 korábbi csm. | 35,4% | 46,2% | 55,5% | 23,5% | 50,4% | 84,6% | 64,9% | 8,4 |
| 50-50,9 | 714 | 50,7% | A táguás nem megfelelő üteme. | 34,8% | 1 korábbi csm. | 35,0% | 53,2% | 53,5% | 29,5% | 59,1% | 83,9% | 65,4% | 8,9 |
|
magán- szülészetek |
476 | 42,0% | A táguás nem megfelelő üteme. | 53,5% | Anyai kérés | 30,1% | 38,5% | 51,3/% | 20,1% | 84,2% | 97,7% | 88,8% | 7 |
A táblázat adatait átnézve azt láthatjuk, hogy 1-1 kivételtől eltekintve, az alacsonyabb császármetszési aránnyal működő intézményekben alacsonyabb volt az egyes beavatkozások aránya, és jobban megvalósultak a felsorolt vajúdástámogató gyakorlatok. Bár a téma részletesebb vizsgálatot igényel, azért felhívnám a figyelmet az epidurális érzéstelenítésre vonatkozó adatokra, amik sávonként igen jelentős emelkedést mutatnak, míg a többi beavatkozás, vajúdástámogatás területén nem látunk ekkora változásokat.
Szembetűnő, hogy a császármetszés vezető oka, ha arra vajúdást követően került sor, mindenhol a tágulás nem megfelelőnek nyilvánított üteme volt, míg programozott császármetszés esetén az 1 korábbi császármetszés került a legtöbbször kiválasztásra. Kivételt csak a magánszülészetek képeznek, ahol az anyai kérés szerepelt a legtöbbször a válaszok között. De mielőtt elhamarkodott következtetést vonnánk le ebből, nézzük meg a következő táblázatot.
|
|
20-29,9 | 30-30,9 | 40-40,9 | 50-50,9 | Magán szülészetek |
|---|---|---|---|---|---|
| Csm. 1. | A táguás nem megfelelő üteme 36,4% | A táguás nem megfelelő üteme 29,4% | A táguás nem megfelelő üteme 37,1% | A táguás nem megfelelő üteme 34,6% | A táguás nem megfelelő üteme 32,0% |
| Csm. 2. | Romló magzati szívhang 26,2% | Romló magzati szívhang 15,5% | Fájás-gyengeség 20,4% | Romló magzati szívhang 19,5% | Romló magzati szívhang 18,4% |
| Csm. 3. | Fájás-gyengeség 14,0% | Fájás-gyengeség 18,9% | Romló magzati szívhang 19,2% | Fájás-gyengeség 15,6% | Fájás-gyengeség 17,5% |
|
Prog. csm. 1. |
1 korábbi csm. 25,9% | 1 korábbi csm. 31,6% | 1 korábbi csm. 25,8% | 1 korábbi csm. 23,8% | Anyai kérés 28,4% |
| Prog. csm. 2. | Farfekvés 22,2% | Farfekvés 22,1% | Farfekvés 15,8% | Farfekvés 19,0% | 1 korábbi csm. 20,0% |
| Prog. csm. 3. | 2 korábbi csm. 22,2% | Cukor-betegség 13,7% | 2 korábbi csm. 14,2% | 2 korábbi csm. 11,4% | Farfekvés 17,9% |
A táblázatban a különböző császármetszés frekvenciák esetén megjelölt 3 leggyakoribb választ és azok előfordulási arányát tüntettem fel. Egy válaszadó több okot is megjelölhet. A feltüntetett arány a válaszadók számához van viszonyítva.
A vajúdást követő császármetszések vezető 3 oka minden császármetszési sávban a tágulás nem megfelelő üteme, fájásgyengeség vagy a magzat nem megfelelő szívhangja volt. Programozott császármetszések vezető okai csaknem mindig az 1, illetve 2 korábbi császármetszés volt, valamint a baba medencevégű fekvése.
A magánszülészeteknél azt látjuk, hogy a programozott császármetszéssel szült anyák 28,4 százaléka jelölte meg a válaszai között, hogy ő császármetszéssel szeretett volna szülni. Nagyon fontos azonban, hogy ezeknek az anyáknak csak az egyharmada nem választott más válaszlehetőséget is. Kétharmaduk a saját kérés mellett olyan további okokat jelölt meg a császármetszés okaként, mint például a korábbi császármetszés, vagy a farfekvés. Bár Magyarországon orvosi indikáció nélkül nem hajtható végre császármetszés, az anyai elbeszélésekből, és a Szülészeti Adatbázis adataiból is látjuk, hogy létező jelenség.
Gyakori, hogy akár szakemberek, akár laikusok a császármetszés frekvencia magas arányát azzal hozzák összefüggésbe, hogy az anyák császármetszéssel szeretnének szülni. Első ránézésre, a 28 százalék, és hogy éppen a magánklinikáknál szerepel a programozott császármetszések vezető okaként az anyai kérés, ezt látszik alátámasztani, de óva intek mindenkit a gyors és átgondolatlan következtetéstől. A 28 százaléknak mindössze a harmada egyértelműen az anyai kérés. Ez a 476 magánklinikán szült anyának kevesebb mint 2 százaléka, amit ha országos szintre kezdünk nagyítani, elenyésző ahhoz mérten, hogy a WHO ajánlás a császármetszés arányára vonatkozóan 15 százalék, és a hazai érték meghaladja a 40 százalékot. Ráadásul az ismert, hivatalos császárfrekvenciában nem szerepelnek a magánklinikák adatai, miközben az anyai kérsére történő császármetszések megvalósulását jellemzően a magánintézményekkel hozzák összefüggésbe. Nagyon fontosnak tartom kiemelni, hogy az anyai kérésre való császármetszés cimkézése, és ítélkezés helyett mennyivel fontosabb lenne a mögötte álló okok felderítése, és az édesanyák személyre szabott támogatása.
Az előző két táblázatból már láthattuk, mik azok az okok, amik leggyakrabban a császármetszéshez vezettek a Szülészeti Adatbázis kérdőívét kitöltő több mint 4000 anya között. Végezetül egy utolsó, az anyai tapasztalatok alapján készült statisztikát mutatnék.
A császármetszésnek vannak abszolút és relatív okai. Abszolút oknak hívjuk, ha biztosan tudjuk, hogy a császármetszés az anya és/vagy a baba élete/egészsége érdekében elkerülhetetlen. Ilyen például, amikor a méhlepény elfedi a méhszájat, a köldökzsinór előre esik, vagy a baba harántfekvésben helyezkedik el. Emellett vannak relatív okok, amikor az egyéni helyzet mérlegelése alapján kell a szakembereknek az anya, család bevonásával dönteni, hogy a hüvelyi szülés, vagy a császármetszés jár-e kevesebb kockázattal az anya és a baba számára. Relatív oknak számít többek között a terminus túllépés, a farfekvés, a korábbi császármetszés, vagy a szülés nem megfelelő ütemű haladása.
Megvizsgálva a Szülészeti Adatbázisban megjelölt császármetszés okokat azt látjuk, hogy a magánklinikán szült anyák 23,7 százaléka jelölt meg a válaszai között abszolút okot, míg állami szülészetek esetén a császármetszés abszolút okainak előfordulási aránya 5,4% volt.
A részletes NEAK adatok ITT érhetőek el.
Ha a téma felkeltette az érdeklődésedet, és szeretnéd az anyai tapasztalatokon és korszerű ajánlásokon keresztül jobban is megismerni a hazai szülézeti ellátást, szeretettel várlak a 2023. május 4-én, 17 órai kezdettel tartott webináriumomra. A héten még kedvezményes árú, early bird jegyekkel van lehetőséged csatlakozni.
